Énidő

Hálanapló #83 – a 2016-os évért

bfc174_9c6a4592f91545eb87e1de61d97d8199-2 Amikor ez év elején megkérdezték tőlem, mit várok az új évtől, akkor mindenkinek gondolkozás nélkül azt válaszoltam, hogy érzem, a zsigereimben, megmagyarázhatatlan erővel, hogy ez az én évem lesz. Hogy meg fognak történni azok a dolgok, amikre már réges-rég vágyom.  Most, hogy utolsókat rúgja 2016, visszagondolok erre a mondatra és nem tudok mást, csak bólogatni…. Tovább »

Hálanapló #82 – Ady titkos idézetéért

1003405-900-1449753517-14parejasdeanimales9998mf Nagyon szeretem a tetoválásokat, főleg az idézeteket. Jónéhányat viselek már magamon, többek között Shakespeare-től, József Attilától.  Hosszú ideje kerestem azokat a sorokat, amik Francisszel való kapcsolatom lényegét ki tudják fejezni. Szeretném őt is, ahogy életem kultikus férfiait megörökíteni magamon abban az ízléses formában, ahogy eddig is tettem. Ehhez pedig elengedhetetlen volt egy tökéletes idézet.  Aztán,… Tovább »

Hálanapló #81 – a Nem kell mindig kaviárért

letoltes Az ünnepek alatt rengeteg filmet néztem, aztán egyszer csak egy ismerős oldalán szembejött velem, hogy a Nem kell mindig kaviárt nézte. Ő nagyon unalmasnak találta a sorozatot, én viszont rögtön lecsaptam rá, megkérdeztem, hol lehet ezt megnézni magyarul? Ugyanis az összes letöltős, torrentes, videónézegetős oldalon évek óta kerestem már a sorozatot, amiről kiderült, hogy velem… Tovább »

Hálanapló #80 – a cicafogamzásgátlóért

wp_20161025_14_00_17_pro Erről is esett szó már korábban, valamikor tavasszal, mikor a nyavalyás kis csajaim bizony begazoltak teljesen. Egy kicsit sem lehetett bírni velük, mindenre és mindenkire rámásztak volna, csak, hogy enyhüljön bennük a bagzás iránti vágy.  Akkor elvittem őket a doki bácsinkhoz, aki adott egy szurit. Azt mondta, amint lenyugodtak nagyjából 5 hónapig jó nekik egy… Tovább »

Hálanapló #79 – a könyvtári selejtezésért

poroszlai_kicsik-3 Ahogy most, év vége felé írom a még hiányzó hálanaplókat, eltöprengek azon, mennyi olyan dolog történt ebben az évben, amitől kicsit örömtelibb lett még a legszürkébb hétköznap is. Ezek egyike volt, amikor ősszel a könyvtárunk leltározásba kezdett, majd úgy döntött Éva barátnőm, hogy a leselejtezett könyvekből vásárt csinálunk lent, a művelődési ház nagy termében.  Mivel… Tovább »

Hálanapló #78 – az új sütőért

orion-omk-512-mini-grill-feher Amikor leköltöztem ide, akkor sokáig egy hatalmas monstrum, egy energiazabáló minikonyha volt az egyetlen, amin ételt készíthettem. Borzasztó lassan melegedett be, nagyon sokat fogyasztott és nem felelt meg semmilyen szempontból az igényeimnek.  Régen, Pesten azért nem volt gáz, mert ott sokszor félkész kajákat csináltam csak, szinte melegítésre használtam, semmi másra. Mióta azonban vidéken élek belevetettem… Tovább »

Hálanapló #77 – az újévi fogadalmakért

hálanaplo Írtam már róla tavaly és  idén is, év elején, hogy néhány éve vettem fel azt a szokást, hogy minden évben kívánok 3-at, kitűzök magam elé három olyan dolgot, amitől jobb lesz nekem.  Erről részletesen írok majd később, most csak az egyikről, a hálanaplóról ejtek pár szót. Ugyanis, amikor belevágtam, akkor még fogalmam sem volt róla,… Tovább »

Hálanapló #76 – a baráti segítségért

farakas Két olyan esemény is történt ebben a hónapban, ami totál váratlan volt és mégis jóleső a lelkemnek. Tudjátok, én megszoktam, hogy egyedül vagyok, mindent egymagam intézek és viszek véghez. A magam tempójában, beleszólás nélkül.  Ezért van az, hogy nagyon nehezen fogadok el segítséget, még nehezebben kérek. Még akkor is hajlamos vagyok visszautasítani, ha valaki önként… Tovább »

2016- tudtam, hogy az én évem lesz!

hálanaplo Emlékszem, nagyon is tisztán. 2016 januárjától fogva tudtam, a zsigereim legeslegmélyén éreztem, hogy ez az én évem lesz. Persze, ez nem azt jelentette, hogy minden az ölembe hullik majd. Megszoktam, hogy a számomra fontos dolgokért küzdenem kell. De éreztem, hogy megéri majd, bármibe is kerül.  És most, az év utolsó napján elmélkedve azt mondom, naná,… Tovább »

Kis beruházással hatalmas változás – avagy újjászülettem!

dsc_0464 Egy évvel ezelőtt, már szokásosan, kívántam magamnak hármat. Minden évben igyekszem valami olyasmit, aminek tartós hatása van, nem csak az adott évre szól. Ebből az egyik volt, hogy megpróbálom magam egy kicsit jobb formába hozni, mert kezdtem úgy érezni, hogy elveszítettem a nőiességemet, a kisugárzásomat.  Minden ezzel a 2015, novemberi képpel kezdődött, ami Szicíliában készült… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!